Akár kelet, akár nyugat felé indulok el egy hosszabb repülőútra, az időeltolódás tünetei megérkezés után szinte azonnal jelentkeznek nálam. A jetlag ellenszerét még nem találták fel, de az évek alatt megtanultam, hogyan tehetem elviselhetőbbé az érkezést követő órákat. Bár minden utazás más és más, vannak olyan trükkök, amiket mindig be tudok vetni.

Felszállás után például az első dolgom szokott lenni, hogy átállítom az órámon az időt a célállomás idejére. Így nem csak azt tudom jobban követni, hogy hány óra van még hátra az érkezésig, de utazás közben már rákészülhetek az adott napszakra is.

Repülés közben megpróbálok akkor aludni, amikor az érkezés helyén is este van. Ez néha elég nehezen megy, főleg, ha az indulás helyének ideje szerint még csak kora délután van, de az alvómaszk és a füldugó mindig segít, hogy kicsit tudjak pihenni.

Megérkezéskor az adott napszakhoz igazodok. Néha nagyon nehéz nem a saját belső órámat követni, de inkább megvárom, amíg lemegy a nap és csak azután fekszem le. Soha nem dőlök be az ágyba az érkezést követően azonnal, mert azzal csak napokig nyújtanám az átállást. Maximum alszok egy-két órát ebéd után és veszek egy frissítő hideg zuhanyt, hogy kibírjam az esti lefekvésig.

Utazás alatt kerülöm az alkoholt és a kávét. Helyette megpróbálok minél több vizet inni és könnyű ételeket enni. A koktélozást meghagyom a tengerpartra, miután már sikerült az utazás fáradalmait kipihennem.

Az érkezés napjára kültéri programokat szoktam szervezni. Egy nagy séta a parkban vagy a szálláshoz közeli városrész felfedezése átlendít a holtponton és energiával tölt fel. Nem csak a mozgás tesz jót ilyenkor, de azzal, hogy kint vagyok, könnyebben áll át a belső órám is.

Van olyan tippetek, trükkötök, amit szívesen megosztanátok? Írjátok meg kommentben!